Ne fizessen adót, ha nem muszáj!

Nemcsak az üzleti, de már a magánélet egyik legproblematikusabb tényezője a folyamatosan változó adótörvényeknek való pontos megfelelés. A könyvelés-adótanácsadás mára önálló iparággá nőtte ki magát. Napjainkban a professzionális könyvelés-adótanácsadás igénybevétele elkerülhetetlen. Vannak azonban esetek, amikor biztosan nem kell adóznunk, így adótanácsadót sem kell keresnünk. Lássuk, hogy mikor kell, és mikor nem!


Mikor kell benyújtani adóbevallást?

Minden magánszemély köteles személyi jövedelemadó bevallást készíteni adóévenként, akinek adott évben bevétele volt, melyet legkésőbb az adóévet követő év május 20-áig kell benyújtania az APEH számára. A belföldi illetőségű magánszemélyek adókötelezettsége az összes bevételükre kiterjed, míg a külföldi illetőségű magánszemélyek csak abban az esetben kötelezettek adóbevallást benyújtani a Magyar Köztársaság területén, ha a jövedelemszerzés helye alapján belföldről származó bevételük volt, vagy nemzetközi szerződés, vagy viszonyosság alapján kötelezettek rá.
(1995. évi CXVII. Tv. A személyi jövedelemadóról II. fejezet 2.§(4)

Mikor nem kell adóbevallást benyújtanunk?

  • Ha a magánszemély az adott adóévben semmilyen bevételhez nem jutott.

  • Ha szerzett jövedelmet, de az törvény alapján adómentes bevételnek minősül. Adómentes bevételek közé tartozik:

    • szociális ellátások (pl. árvaellátás, házastársi pótlék, szociális támogatás, időskorúak járadéka, rendszeres szociális segély),

    • lakással kapcsolatos támogatások,

    • közcélú juttatások,

    • egyes tevékenységekhez kapcsolódó adómentes bevételek,

    • károk megtérülése, kockázatok kezelése,

    • egyes költségtérítés jellegű bevétel,

    • természetbeni juttatások (pl. bölcsődei szolgáltatás, foglalkozás-egészségügyi ellátás, kegyeleti ellátás, szolgálati szálláson, munkásszállón történő elhelyezés),

    • adómentességre vonatkozó rendelkezések (pl. munkaruházati termék).

  • Azt a bevételt, ami nem minősül jövedelemnek, így az ingó vagyontárgy, ingatlan és a vagyoni értékű jog átruházásából származó bevételt sem, ha abból jövedelem nem keletkezik.

  • Ha a bevételt a magánszemély nyugdíjpénztári kedvezményezettjeként szerezte, de csak akkor, ha a kapott bevétel nem minősül nyugdíjszolgáltatásnak, és ha a magánszemély nyilatkozatott tett a nyugdíjpénztárnak, hogy adófizetési kötelezettsége nincs, és ha erről a nyilatkozatról az adóévet követő január 31-ig az adóhatóságot is tájékoztatja (adatszolgáltatás).

  • Ha az adóévben ingó vagyontárgyat ruház át, de annak értéke nem haladja meg a 200 ezer forintot.

  • Értékpapír-kölcsönzésből, osztalékból, árfolyamnyereségből, életjáradékból (csak osztalékra vonatkozó szabályok szerinti adókötelezettség esetén) származó jövedelem és vállalkozásból kivont jövedelem esetén, ha az ezekből összesen származó jövedelem nem haladja meg a 100 ezer forintot, és ha az adót a kifizető már levonta.

  • Bármilyen egyéb különadózó jövedelmet (kivéve az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem esetét), ha a megfelelő adót a kifizető már levonta.

  • Olyan jövedelem esetén, ami nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján a Magyar Köztársaságban nem adóztatható, kivéve az adó kiszámításánál figyelembe vehető jövedelmek esetén, ezeket a bevallásban fel kell tüntetni.

  • Olyan jövedelem esetén, amit valamely külön törvény alapján nem kell bevallani.